| |
 |
| Itt a farsang, áll a bál, |
| keringőzik a kanál, |
| csárdást jár a habverő, |
| bokázik a máktörő. |
| |
| Dirreg, durrog a mozsár, |
| táncosra vár a kosár, |
| A kávészem int neki, |
| míg az őrlő pergeti. |
| |
| Heje-huja vigalom! |
| habos fánk a jutalom. |
| Mákos patkó, babkávé, |
| értük van a parádé. |
|
|
 |
| Busójárás |
 |
|
|
| Busójárás 2012. |
| Mohács |
|
| |
|
|
| |
 |
| Szalagos fánk |
|
 |
| Csörögefánk |
|
| |
|
| Farsangi ötletek |
 |
| Hobbilabor |
|
|
|
|
|
|
| |
|
| |
Magyarázatért klikk a sárga linkekre. :-) |
| |
Vízkereszt napjától (január 6.) hamvazószerdáig tartó időszak. |
| |
A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsang-vasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja a farsangot. |
| |
Néhol, különösen Keleten és Északon a határa kitolólik. |
| |
A hamvazószerdát követő napon az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. |
| |
Ennek a napnak zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtök a neve. |
|
|
|
A farsang bajor-osztrák jövevényszó: a „vaschang”-ból származik. |
| |
|
Első írásos jelentkezését 1283-ból bajor-osztrák adatokból ismerjük. |
| |
Magyarországon a farsang kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német hatás eredményeként. Elterjedése valószínűleg három fő területen történt: |
| |
a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. |
| |
A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Ezt az is bizonyítja, hogy a karnevál – amely olasz jövevényszó –, bár számos európai nyelvben megtalálható, nálunk a farsangra nem honosodott meg. |
| |
– A farsanghoz a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbb eseménye az álarcos, jelmezes alakoskodás, amely majdnem minden farsangi szokásban előfordul. |
| |
|
| |
Történeti adatok tanúsága szerint a 15. sz. óta ismeretes és kedvelt, és számos formája ma is él Magyarországon. |
| |
Leggyakrabban adománygyűjtő szokással kapcsolódik (dőre, bakkuszjárás). |
| |
A farsangi mulatságok a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játék (halottas játék, betyárjáték, lakodalmas játék, rabvágás). |
| |
A busójárás a Mohács környéki délszlávok alakoskodó felvonulása. |
| |
Erdély több helyén húshagyókedden adták elő a dúsgazdagolás elnevezésű dramatikus játékot is. A farsangban gyakori az állatalakoskodás, mint pl. a gólyaalakoskodás, kecskealakoskodás, lóalakoskodás, medvealakoskodás. A maszkos alakoskodók dramatikus játékai és a felvonulások mellett fontos esemény az ünnepinél is gazdagabb evés-ivás, tánc, mulatozás az ivóban, fonóházban vagy más közösségi helyen. |
|
|
|
| |
|
A mulatság gyakran elkülönült nemenként és korcsoportonként (asszonyfarsang). Kezdete néhol a farsang utolsó előtti vasárnapján, a lányok vasárnapján kezdődik (talalajvasárnap). |
| |
|
A Felvidék némely területén a vasárnapja előtti ún. kövércsütörtök a mulatozás első napja. A legények a muzsikusokkal végigjárják a falu utcáit. A lányos házak előtt táncolnak, és a házbeli lányt is megtáncoltatják, aki ezért pénzt ad a legénynek. A pénzből a muzsikusokat és a mulatozás költségeit fizetik. |
|
|
A farsanghoz általánosan elterjedt köszöntő szokások
(farsangi köszöntő, sardó vasárnap, talalajvasárnap),
ill. adománygyűjtő felvonulások is közös mulatsággal zárulnak. |
| |
|
Legények és fiúgyermekek versengő ügyességpróbái is
ismeretesek voltak néhol farsangkor (kakasütés, gunárnyakszakítás). |
| |
Magyarországon is élt az Európaszerte ismert szokás a böjt
és a farsang tréfás küzdelméről (Cibere vajda és Konc király). |
| |
Bizonyos húshagyókeddi szokások a farsang, ill. az egész tél elmúltát jelképezik:
farsangtemetés, bőgőtemetés (halottas játék, téltemetés).
A farsanghoz számos termékenységvarázsló (termékenységvarázslás),
ill. termésvarázsló cselekmények és hiedelmek kapcsolódnak;
ezek részint a köszöntők jókívánságaiban,
a dramatikus játékok egyes mozzanataiban nyilvánultak meg,
részint bizonyos, elsősorban a kender növekedésével kapcsolatos előírásokban,
Pl. a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender,
a húslevesbe ugyane célból hosszú laskát kell főzni.
Sokfelé elterjedt hit szerint húshagyókedden kell a vetnivaló kukoricát lemorzsolni,
vagy bizonyos gyümölcsfákat, ill. a szőlő négy sarkán egy-egy tőkét megmetszeni. |
| |
A farsang legarchaikusabb elemei a hétfalusi csángók boricatáncában és a különféle állatalakoskodásokban kereshetők. |
| |
A szokásainak alakulására számos történeti utalásból következtethetünk, hadd utaljunk itt csak Bod Péter Szent Heortokrates és Temesvári Pelbárt Pomerium de tempore c. művére. |
| |
Világi és egyházi írók, katolikus papok és prot. prédikátorok egyöntetűen
elítélik a farsangi mulatozást, amelyet az ördög ünnepének tartanak. |
| |
A magyar farsang és az európai népek hagyománya között több párhuzamot ismerünk. |
 |
| |
Farsangi bál |
| |
A naptári év jeles napjaihoz fűződő táncalkalmak közül a legjelentősebb,
amelyet a farsang három utolsó napján rendeznek meg. Számos helyen már kövércsütörtökön elkezdődőtt a tánc,
de a legzajosabb a húshagyókeddi volt, amely éjfélig tartott. A farsang valamelyik napján tartották meg a páros és nős bálokat is. A Dunántúl egyes vidékein (Fejér m.) a zártkörű farsangi mulatságot batyu bálnak is nevezték. Palócföldön háromnapos, ún. farsangi ivót, ijót, iót tartottak. Gyakori volt farsangkor a gyermekbál. |
 |
| Budapesti Operabál |
| |
|
| |
Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon |
| |
|
